Az országban hasonlókra már volt szép példa, hiszen találkoztak már a Berzsenyi, a Jókai, a Petőfi nevűek, rokonok, egyenes- és oldalági leszármazottak is.

Az első Kerecsényi-találkozóra sokan eljöttek, ahol több Kerecsényi-féle emlékkel találkozhattak. Fejet hajtottak a 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc, az I. és II. világháborús városi hősi emlékműveken, emléktáblákon szereplő Kerecsényi nevű honvéd-hősök emléke előtt; a temetőben felkeresték az azonos nevű "ősök" nyugvóhelyeit, köztük azét a Kerecsényi Jánosét, aki 1841-ben született, Pápán tanult a református teológián, majd hazatérve a körmendi református egyház lelkipásztorként haláláig szolgálta a gyülekezetet. Kiváló költőként is ismert volt, a - Petőfiék alapította - pápai Képzőtársulat tagjaként "Elnémult költőinkhez" című verse 1853-ban pályadíjat nyert. De nemcsak ő az egyedüli, aki ismertebb a Kerecsényiek sorában. Ilyen a nemzetféltő hős szigetvári, majd gyulai várkapitány, Kerecsényi László, aki katonáival 1566 nyarán 14-szer verte vissza Szulejmán szultán seregeit. Végül a kilenc hétig tartó ostromállapot tarthatatlanná vált, így feladták a gyulai várat. Kerecsényi László kapitány kiváló katona, hithű hazafi volt, akit a török semmilyen ígérettel nem tudott megvesztegetni. A Kerecsényi családot rokoni szálak fűzték a szintén nagy múltú Batthyány-családhoz.

A 15-16. századi magyarországi humanista, protestáns és világi irodalmi hagyományok illetve Kölcsey Ferencnek, a Himnusz szerzőjének kiváló ismerője volt Kerecsényi Dezső; többek mellett a pápai Református Kollégium tanáraként is működött egy ideig. Meg kell említeni Kerecsényi Edit néprajztudóst, muzeológust, a kanizsai Thúry Múzeum alapítóját is, aki több mint ötven nívós könyvet, tanulmányt, cikket írt illetve névtörténeti kutatásokkal foglalkozott. Etnográfiai búvárkodásai közül kiemelendő például a szabadságharc korának a Zalakomár környéki nép emlékezetében való feltárása, vagy a népi díszítőművészet, a nemzetiségi és magyarságkutatás zalai témái.

 

A körmendi rendezvényen a főszervezők, Kerecsényi József, valamint Kerecsényi László fehér asztal mellett, vetítettképes előadás keretében vázolták a jelenlévőknek Kerecsényi-kutatásaik eredményeit, ahol szó esett többek mellett arról is, hogy a Kerecsényi név a magyarok nemzeti madara, a Kerecsensólyom, vagyis a Turul nevéből ered. A hunok, az avarok és a magyarok kedvelt díszítőmotívuma volt a turul, erről több régészeti lelet tanúskodik. A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén a kerecsensólyom-turul kisplasztika található, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), illetve a Magyar Honvédség és egyes szervei jelképében is szerepel. Az első találkozón résztvevők döntöttek e nemes kezdeményezés folytatásáról, így a másodikra Zala megyében, Kerecseny községben kerül sor 2011-ben. Viszont addig - Kerecsényi Zoltánnak, a pápai Honvéd Bajtársi Klub titkárának kezdeményezésére - szeretnének Pápán márványtáblát állítani Kerecsényi János tudós református lelkész, a város egykori diákja, valamint Kerecsényi Dezső irodalomtörténész-professzor, a pápai kollégium egykori tanára emlékére.

A Kerecsényi-találkozó tanulsága az lehet, hogy a múltat nem lehet végképp eltörölni, az idő kútja mélységes mély ugyan, de nem nyelte el végleg az ősök szépséges nyomát, s ez megtartó erő lehet a jövőre nézve.